2010. szeptember 28., kedd

digital natives

Sikerült elolvasnom az első cikket, ami felkerült az elearningre.

Rögtön az volt az első gondolatom, hogy ez a pasi tud írni. Vicces, szellemes volt a cikk, remek példákkal. Magyarul: eladta nekem, amit akart. Mindemellett lekötötte a figyelmemet és felkeltette az érdeklődésemet még jobban a téma iránt. Ékes bizonyítéka ennek, hogy rögtön fel is kerestem a saját honlapját :)  
http://www.marcprensky.com/writing/default.asp
Olvasván a cikket szomorúan vettem tudomásul, hogy rögtön az első adatok között, hogy az olvasással töltött órák száma milyen alacsony (nem mintha ezt valahol már ne sejtettem volna). Viszont belegondoltam az én elmúlt 22 évembe és arra jutottam, hogy én minimum 15-20 ezer órát töltöttem olvasással :D (elég csak megkérdezni az általános és középiskolás osztálytársakat: ha mentánál nem volt véletlenül könyv, rögtön jött a kérdés: csak nem beteg? ). Tény, hogy nálam a TV-sel töltött órák száma is magas lenne, ha ide számítjuk a mániákus filmgyűjtési szenvedélyemet. :)
Tetszett a digitális bevándorlók akcentusa kifejezés. Rögtön eszembe jutott a 78 éves nagymamám. A vizsgaidőszakban általában vele szoktam tanulni, neki mondom fel az anyagot és nemegyszer ott van velünk valamelyik laptop is az aktuális diasor miatt. A napokban ki kellett nyomtatnom neki egy beszédet (sajnos nehezen jár és nem tudott elmenni a fogalmamsincshányadik - talán 60? - érettségi találkozójára, ahol ez a beszéd elhangzott). Kinyomtattam és levittem neki a szobájába. Körülbelül egy fél nappal később szólt, hogy köszöni szépen, de ezt valahogy vissza is kell juttatni a Palinak, aki küldte. Hát több, mint negyed órámba telt elmagyarázni, hogy a beszéd elektronikus levél formájában érkezett és nincs szükség a visszajuttatására, minthogy bármikor bármennyi másolatot lehet róla készíteni. Ha az említett példát kicsit kibővítem azzal, hogy a beszéd eredetileg anyukám email címére érkezett, aki ott már tart a digitális bevándorlók nyelvtanulásában, hogy megtudja nézni az emailjeit, írni is tud emailt, de itt meg is áll a tudomány (fájlt csatolni? nyomtatni? google?...), akkor rögtön három generáció akcentusát meg tudjuk figyelni: 1. nagymamám - mondhatjuk, hogy mindössze egy-egy szót ismer ebből  a nyelvből   2. anyukám - mondhatjuk, hogy lassan tehet egy alapfokú nyelvvizsgát  3. én - mondhatni, hogy nem bevándorló, hanem bennszülött vagyok. 
A tanulás közbeni zenehallgatás szintén érdekes egy dolog. Nálunk is fenn állt sokáig az értetlenkedés a szüleim részéről, hogy hogy vagyok képes fülhallgatóval a fülemben egy-egy magyar vagy akármilyen dolgozatra tanulni. Úgy, hogy a zene ebben az esetben háttérzajként funkcionál. Vagy talán nem is háttérzajként, hanem kikapcsolja az agyamat annyira, hogy az adott tanulnivalóra tudjak koncentrálni. Tény, hogy ilyen szituációkban kivétel nélkül angolul éneklő együtteseket hallgatok (számomra a tanuláshoz teljesen jó Enya, Dire Straits, a különböző filmzenék etc.) :)
Rugalmas-rugalmatlan bevándorlók: hála!! A szüleimről maximálisan elmondható, hogy rugalmas bevándorlók :) De még anyósom és apósom is, akik kb 10 évvel idősebbek, mint az én szüleim.
Tetszett a cikk szerzőjének elgondolása arról, hogy a tanulnivalókat számítógépes játékok formájában lehetne tanítani. Természetesen rengeteg kérdés és etikai megfontolás vetődik fel, de okosan, jól átgondolva, igényesen kivitelezve na és persze jó marketinggel biztos, hogy eladható termék lenne. Én ugyan soha nem voltam  egy nagy számítógépes játékfan. Nem szerettem igazán a szerepjátékokat (a Crock c. játékot végigcsináltam egyszer), a stratégiai játékok nem kötnek le igazán. Legjobban Need for speed-ni szerettem, amíg még működött a kormányunk. De számomra az örök kedvenc a pasziánsz, admirális, fekete özvegy és a mahjong (a pasziánsz rekordomat 2007-ben állítottam fel és azóta nem sikerült megdöntenem: több mint 18000pont lett a végeredmény... a pontos adat sajnos a másik gépben van... :( ). Biztos, hogy a tananyagokat is különféle játékok formájában fel lehetne dolgozni, úgy, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót.
A tanár pedig tényleg ne legyen lusta, vagy vaskalapos, mert azzal csak azt fogja elérni, hogy lázadni fog ellene a rengeteg tanítvány. Mindenre van megoldás csak meg kell találni.Kreativitás!

lassuljunk, hallgatnivaló:
http://www.youtube.com/watch?v=zbQZkqzh9p8

és egy kis vidám :)
http://www.youtube.com/watch?v=Lt2x9RjJuLM

én is szeretnék itt lakni :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése